furas_1

A talajszonda, vagy más néven geotermikus szonda a Föld geotermikus rétegéből szállítja a hőt a felszínre zárt rendszerben. Mintegy 60-120 méter mélyre fúrják le a talajszonda csöveit, amiben egy speciális folyadékot keringet a hasznosítást végző hőszivattyús rendszer. Ezt nevezzük talajkörnek. A feltöltő folyadék leggyakrabban víz és propilénglikol keveréke, így a környezetre teljes mértékben ártalmatlan.

 

 

Furas_2

 

A talaj hőjét hasznosító fűtési megoldásnak nyilvánvaló előnye, hogy a fűtőanyagnak nincs költsége. Viszont a kinyeréshez elektromos áramot kell használnunk, ami már befolyásolja a havi számlánk mértékét. Jó hír, hogy a GeoTarifa támogatja a hőszivattyúk terjedését. A csökkentett árú elektromos energiát kizárólag a szivattyú működésére használhatja a tulajdonos, ezt egy külön mérőóra telepítésével biztosítja a szolgáltató.

 

 

 

 

Tovább csökkenti a költségeket, hogy a Föld hőjét használó berendezések nem bocsátanak ki égésterméket, így egyáltalán nem szükséges kéményt építeni. Ezáltal nem csupán az építés költségeit spóroljuk meg, de a rendszeres karbantartás és tisztítás költségeitől is megóvjuk pénztárcánkat.

Számos dolgot kell figyelembe vennie annak, aki talajszondával szeretné otthona melegét biztosítani.

Talajszonda készítés folyamata:

  • Tervezés
  • Bányakapitánysági engedélyeztetés
  • Szonda fúrás
  • Tömedékelés
  • Fúrt szondák rendszerbe kötése
  • Szondák tesztelése, próbaüzem
  • Monitorozás

Csapatunk vízkutakat 120 m mélységig fúr, általában 220 mm fúrásátmérővel és 50- 160 mm-es béléscsövezéssel. Csak garantált minőségű, vastag falú kút béléscsöveket alkalmazunk!

A geotermikus szonda fúrás során átlagosan 100 méter mélységű, 150 mm átmérőjű furatokat készítünk, melyekbe U alakban összekötött csővezetéket azaz talajszondát helyezünk. A szonda lehet 4 csöves (4×32), vagy kétcsöves (2×40) kialakítású. A fúrásokat egymástól 10 m távolságban helyezzük el, majd osztó – gyűjtőben kerülnek összekötésre a fagyhatár alatti gerincvezetékkel.

A hőt a talajból hőcserélőként a talajszonda szállítja, melynek környezetét a talajban speciális bentonit keverékkel lehet optimálisan kialakítani.

Furas_3

 

 

 

 

 

 

Kútfúrás folyamata:

Felmérjük a területet, elemezzük a hidrogeológiai viszonyokat, majd ezek alapján készítjük el árajánlatunkat.

Szükség esetén kúttervet készítünk, majd a Vízjogi létesítési engedélyt a területileg illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséggel engedélyeztetjük.

A kivitelezés során először keresőfúrást készítünk, melyben geofizikai elemzés alapján meghatározzuk a vízadó rétegek helyét és vastagságát, majd modellezzük a várható vízadó képességet.

A megrendelővel a kapott szelvényt kiértékeljük, majd ez alapján folytatjuk a fúrólyuk megfelelő méretre történő felbővítését.

A kút tisztítása (kompresszorozás, búvárszivattyúzás) után meghatározzuk a vízlépcsőket és a kút üzemi vízhozamát, igény esetén Javaslatot adunk az alkalmazandó búvárszivattyú típusára és méretére.

Vízminőség ellenőrzésére elvégeztetjük a szükséges vízanalitikai és bakteroilógiai vizsgálatokat, majd a vízföldtani naplóztatáshoz meghatározzuk a kút geodéziai koordinátáit.

Igény esetén vállaljuk szabvány kútakna és kútfej szerelvényezés kivitelezését és a kút gépészet és vezérlés installálását.

Házi vízellátás:                          

Egyre többen választanak ivóvíz takarékos megoldásokat, mint például az esővíz hasznosítás, szürkevíz visszaforgatás, vagy éppen a saját kútról történő házi vízellátás és locsolás, öntözés. Az alábbiakban a kútfúrás és a gépészet kiválasztásához próbálunk meg információt szolgáltatni.

Saját kút fúrása a 72/1996 számú kormányrendelet értelmében minden esetben engedélyköteles. Ha a kútból történő vízkivétel nem haladja meg a napi 1,5 m3 vagy az évi 500 m3 mennyiséget, úgy az engedélyezés a települési Önkormányzat hatáskörébe tartozik. Létesítési engedélyt kell kérelmezni, a használatbavétel előtt Talajvízkút üzemeltetési engedélyt kell beszerezni.

A kút előzetes méretezése miatt fontos tudni, hogy a kutat milyen célra fogjuk használni (öntözés, házi vízellátás, ivóvíz, ipari stb.). A háztartási célokra épített fúrt kutak általában 42-125 mm átmérőjűek. Vízhozamuk a helyi adottságoktól függően 0,5-2 m3/óra, de kavicsos vízadó rétegben ennek akár a többszöröse is lehet. A nagyobb 150-200 mm átmérőjű kutak az öntöző kutak ahol nagyobb a vízigény 4 m3/óránál.

Már az engedély megszerzéséhez is javasolt megkeresni egy kútfúró szakembert. A szaktudás a garanciája annak, hogy a kút valóban olyan vízmennyiséget szállítson, amelyre szükség lehet, valamint az időtállóságra. A talajvíz kutak rendszerint kis mélységűek, általában 20 méternél nem mélyebb, ám speciális esetekben akár 50-70 m is lehet. Az Alföldön, Kisalföldön és a Duna-medencéjében a talajvíz már 2-4 méteres mélységben fellelhető. A hegyes-dombos területeken pedig a talajvízszint nagyon változó lehet.

Furas_6

Kis és közepes kutak fúrása is igen komoly felkészültséget, tudást, tapasztalatot igényel. A fúráshoz, a béléscsövek beépítéséhez már olyan gépek szükségesek, melyekkel csak szakcégek rendelkeznek. A házilagosan, vagy nem megfelelő módon készült “kutak” rövid időn belül használhatatlanná válnak. A kútfúrók munkájának egy jelentős része az ilyen “házi kutak” tisztítása, javítása.

A kút megfúrását követően – akár több napos – tisztítószivattyúzás (kompresszorozás) történik. Ezután a megrendelő jelenlétében a próbaszivattyúzásra kerül sor, ezt a kivitelező a letisztított kútban a saját szivattyújával végzi.

A próbaszivattyúzás során egyre növelik a kiszivattyúzott víz mennyiségét egészen addig, amíg homokolást nem tapasztalnak. Ez a homokolási határ az, amit a vízkivétel során a kútban soha nem szabad túllépni, mert akkor a kút körüli talajszemcsék megmozdulhatnak, ami a vízszűrő réteget eltömítheti. A kút kivitelezési lapján a homokolási határ térfogatáramának (időegység alatt kivett víztérfogat) szerepelnie kell.

A vízszint helyzete a kútban nagyon fontos alapjellemző. A nyugalmi vízszint az a vízszint a kútban, amikor nem történik vízelvétel. Ennek az adatnak is feltétlenül szerepelnie kell a Kivitelezési lapon.

A kivitelező közli azt az értéket, hogy mennyi vízkivételkor milyen mélységben áll be az üzemi vízszint. Ez a szint határozza meg, hogy milyen teljesítményű szivattyút lehet alkalmazni a kútban. Amennyiben az üzemi vízszint mélyebben van 8 méternél, akkor csak búvárszivattyút lehet alkalmazni. Amennyiben az üzemi vízszint 8 méternél magasabban van, akkor lehet alkalmazni szárazbeépítésű szivattyúkat, ami lehet normálszívású vagy önfelszívó. Itt ügyelni kell a szívóoldali tömítettségre is.

Furas_7

A kútcsőben általában egy vagy több szűrőzött szakaszt építenek be. Feladatuk, hogy a nagyobb talajszemcséket távol tartva a környezet vízadó talajrétegéből, a vizet engedjék beszivárogni a kútcsőbe.  A kútban a nyugalmi és az üzemi vízszint a szűrőzött szakasznál magasabban áll be. A szűrőzött szakaszok helyzetét mindenképpen fel kell tüntetni a Kivitelezési lapon

Amire megoldást kínálunk:

geotermikus talajszonda kivitelezés

vízkút kivitelezés

műszaki tervezés, szaktanácsadás

engedélyeztetés

kútfej és kútakna készítés

kút vezérlő automatika kiépítés

kutak tisztítása, fertőtlenítése

szivattyúk cseréje és karbantartása

vízellátó rendszer szakszerű üzemeltetése, karbantartása

vízhálózat és víztárolók tisztítása, fertőtlenítése

búvárszivattyúk mentése

 

 

Az általunk használt berendezések képesek keskeny nyomtávon is bejutni a fúrási területre.

Az első szonda fúrásakor részletes talajmechanikai felmérést és szakvéleményt készítünk, amely alapján pontosan meghatározható az adott terület talaj összetétele és az esetleges vízadó rétegek pontos elhelyezkedése.